2011. március 29., kedd

Helyzetjelentés

Megint itt vagyok. ^^ Mintha be kellene pótolnom azt a pár hónapot, amíg nem írtam, de most kifejezetten jól esik. Jobban vagyok, sőt igazából nem is érek rá gondolkozni semmiféle problémán, mert megint tanulással töltök szinte minden időt, amikor nem alszok. Például holnap írunk angolból, majd csütörtökön életmód, magyar, töri, földrajz, pénteken pedig matek. :) De...most furcsa dolgot mondok. Szinte van kedvem tanulni. Talán azért, mert mostanában eredménye is van. (például magyar 5ös felelet, nyelvtan TZ 5ös, földrajz 4es, társadalom ismeret 4es és 5ös, töri 5ös, és a mai dolgok, matek 5ös *___*, és angol fogalmazás5ös.) Azt hiszem, most büszke vagyok magamra. :D De azért nagyon várom a péntek délutánt, jó lenne túl lenni ezen a pár napon. . És ha már a péntekről van szó...mi lesz jövőhét pénteken? (hangsúlyozom j ö v ő h é t p é n t e k e n, vagyis 11, azaz tizenegy) nap múlva? *_* Na mi? VÉGRE JÖN MIYAVI *_______* Én még mindig nem fogom föl, nem hiszem el, ésésés...úristen. O_O Itt lesz, újra láthatom, hallhatom, erre nincsenek szavak. *___* Majd ha fölfogtam, szólok. De úgy az egész napot nagyon várom, sőt, már a csütörtök délutánt is. Jön Okami, nálunk alszik, pénteken fél5kor kelünk. ._. Vonattal megyünk, ha minden igaz. És ott végre újra találkozok mindenkivel, annyira hiányoznak.*.* Dorina, Sora, Déw, Chino, Neko, Yami, Funu, és még egy csomó ismerős...megaztán, sokan akikkel még nem találkoztam, Lana, Michiyo, Kodoma, Domi, Gina és a többiek. Annyira jó lesz az egész nap. ^^ Szóval kezdek nem bírni magammal, mert j ö v ő h é t p é n t e k. . Több értelmetlen dolgot most nem sikerült összehordanom. Oyasumi nasai. ^^ . ~hina~

2011. március 28., hétfő

vasárnap, HinLux :D

Megígértem egy bejegyzést a vasárnapról, szóval tessék. :D Bár most kezdek rájönni, hogy képtelenség összeszedni azt a rengeteg hülyeséget, amit véghezvittünk. Akármilyen programról legyen szó Luxyval, mi mindig hozzuk a formánkat. Sikeresen lebeszéltük a találkozás időpontját és helyszínét...vagyis: "És ha melyik busszal megyek és ha mikor, akkor hol??" :D (L) Aztán első lépésként körbejártunk pár boltot, abból a célból, hogy ruhákat kritizáljunk. Sikerült, de ezt inkább nem részletezem. :D Aztán bejutottunk olyan helyekre a Malomban, ahová normális körülmények között nem lehetne...:D Szerintem ezt sem részletezem. XD (már csak a Meki mögötti raktár részre kell egyszer bejutnunk, hogy minden meglegyen *.*) A film, amit néztünk egyébként nagyon nagyon nagyon (...) jó volt! Kellékfeleség, Jennifer Anistonnal és Adam Sandlerrel. Imádom mind a kettőt, így meg együtt....:D Ha nem a filmen nevettem, akkor meg Luxyn, ahogy nézte...és azon, amit közben véghez vitt. (Gondolok itt arra, amikor az innivalóját majdnem kiborítva felkiáltott a film közepénél, hogy "Zsuzsiiiiiiii eltűnt a kupakom, mit csináljaaaaaak?" O___O) A film után kajáltunk, méghozzá rengeteget. :D Bocsi Lux, hogy rászoktatlak miden ilyesmire, de azért valld be, hogy a jéghideg, tejszínes fagyi, forró csokisziruppal, az több, mint finom. *.* És mi még a mekis kajában is megtaláljuk a művészi értéket. (: A Malom tetőn sajnos nem készültek képek, ahogy akartuk, de a mozsdó majdnem annyira....raj. :D A legnagyobb kedvencem azért mégis az, amikor Luxy térden mászva kúszik a mozsdókagyló alatt, szintén a kupakért. :D Még tudnák hasonlókat írni, de inkább nem teszem. :D Összességében csodálatosfantasztikusnagyonnagyon jó délután és este volt. ^^ Nagyon régen volt már, hogy csak ketten elmentünk valahova. És nagyon sokat tudtunk beszélgetni, aminek szintén örülök. *.* Köszönöm Luxy. ^^ Ilyen napot még sokat! *__*

2011. március 26., szombat

Újra itt

Üdv újra, régen jártam erre.
Azt hiszem újra elkezdek írogatni, mert már nagyon hiányzik. Valahogy biztonságot ad írni, megnyugtat. Már nem is érdekel, hogy ki olvassa és ki nem, hivatalosan is ez lesz a magán naplóm, ha úgy tetszik.
Elég sokminden történt mostanában, és sokat változtam, de ezt egyáltalán nem bánom. Leginkább a felfogásom és a dolgokhoz való hozzáállásom lett más, egyesek szerint komolyabb lettem, bár pontosan még senki sem tudta meghatározni, hogy ez miben vehető észre.

A napokban nem tudom máshogy meghatározni a hangulatom, minthogy furcsa. Igyekszem azt mutatni, hogy jó kedvem van és hogy minden rendben, sokszor én is elhiszem, de eszembe jut, hogy nincs így teljessen.
Eddig naivan fordultam mindenki felé, és sok emberrel tartottam szoros kapcsolatot, most nagyrészük kezd eltávolodni tőlem. Rosszban senkivel nem vagyok, de kevesen vannak, akikben igazán meg tudok bízni és akikről tudom, hogy mindig itt vannak mellettem. Mostanában mindenkit lefoglal a saját problémája, amit megosztanak velem, olykor tanácsot kérnek, de az enyémekre nem kíváncsiak, sőt sokszor rám sem kíváncsiak. Én ezentúl is meghallgatok mindenkit, aki hozzám fordul, de mostmár tudom, hogy ki az akire számíthatok és ki az, akire nem.

Egy másik csalódás csupán egy emberhez kötődik, de rosszabbul esik, mint mindenki más együtt véve. Olyanban csalódtam, akiben még saját magamnál is jobban megbíztam, de túl sokat jelent nekem ahhoz, hogy igazán haragudni tudjak rá. Viszont nagyon rosszul viselem ezt az egész helyzetet, ami most kialakult. Néha nevetek, mint ha mi sem történt volna, néha dühös vagyok, néha sírok, de általában csak szomorú vagyok és lehangolt. Valaki, aki eddig mindig itt volt mellettem, egyik napról a másikra szinte eltűnt. Mintha alig ismernénk egymást. Nem tudom mi van vele, mit csinál, egyszerűen hiányzik. Vártam, hátha még van kedve beszélni velem, de úgy látszik nincs. Úgy látszik, ő nem kíváncsi rám, az is lehet, hogy már eszébe sem jut az egész. Nagyon furcsa helyzet, de nem tudok változtatni rajta.

Most igyekszem minél több időt tölteni azokkal, akik fontosak nekem. Tényleg kevesen vannak, akikben száz százalékig meg tudok bízni, de talán pont elég. :) Anyu és Apu, akik mindenben támogatnak, és akiknek bármit elmondhatok, valamint itt van Luxy. Kívánni sem lehetne jobb barátot, mint Ő. És igyekszem minél több időt tölteni az én egyetlen kisöcsémmel és kishúgommal. Ha velük vagyok tényleg elfelejtek minden problémát. Nem is tudom rendesen megfogalmazni, mennyire szeretlek titeket.

Kifejezetten érzelmesre és értelmetlenre sikerült ez a bejegyzés, dehát ez van. Ilyen vagyok. : )

~hina~