
Az ég ma gyönyörű volt, de egyben ilyesztő is...a felhők úgy kavarogtak, mint benne a gondolatok...tudom, drámai vagyok mostanában, és szeretnék elnézést kérni mindenkitől akiket a problémáimmal idegesítek...
Egyfolytában csak egyvalakire gondolok...és minél többet gondolok rá, annál kevésbé tudom eldönteni, hogy boldog vagyok-e, vagy szomorú...bár azt hiszem, mindkettő egyszerre, és inkább csak össze vagyok zavarodva.
De rendben leszek. ^^