~missing~

Nyappy~ ^w^ Holnap végre péntek, mehetek lovazni. Egy hét kimaradt, annyira várom, hogy ott legyek. *.* És holnap végre lesz időm elkezdeni a koncertbeszámoló megírását. *_* Hihetetlen, hogy már egy hete volt...egy hete ilyenkor Okamival az utolsó simításokat végeztük a zászlómon, pakoltam...holnap ilyenkor meg már a koncerten voltunk. O_O Nade amiért most elkezdtem írni. Pár hónapja, vagy még annyi sem, azt gondoltam néhány barátomról, hogy már nem foglalkoznak velem annyit, mint régen. Most rájöttem, hogy ez ugyanúgy fordítva is igaz volt, vagy talán leginkább fordítva volt igaz. Nem elég, hogy nagyon régen találkoztam velük, mostanában alig beszéltünk. Én sokszor géphez sem ültem, mert nem tartottam fontosnak. A pénteki nap és a régen várt találozó kellett ahhoz, hogy rájöjjek, hogy még annál is fontosabbak nekem, mint gondoltam, és hogy annyi közös témánk lenne, de mégis alig beszéltünk az elmúlt pár hónapban. De ezen nagyon sürgősen változtatunk. *o* És itt a Con, a nyár, sokkal többet fogunk tudni találkozni is. Chino, Dorina, Funu, Neko nagyon hiányoztok. ToT De nemsoká. : ) ~hina~

Boldogság~ : )

Heeee~lloooo~ ^^ Csak gondoltam adok magamról valami életjelet. Nagyon szeretnék már beszámolót írni a koncertről, de sajnos majd csak a hétvégén fogok tudni. Most megint annyi tanulnivaló van, hogy holnap 10ig ülhetek megint a töri felett. ._. Nade mindegy. : ) Még ez sem fogja elrontani a kedvem. :D A múlthét péntek, életem eddigi legfantasztikusabb napja volt, és 2009 október 1-e mellett a legnagyobb élményem. Újra láthattam Őt. Még mindig alig hiszem el. Már nekikezdtem egy beszámolónak, de azt csak magamnak írom. 2009ben is írtam. Egy nagyon részleteset, minden apró emlékképpel, hogy sose felejtsem el. De összehozok majd ide is egyet, vagyis kettőt. Muszáj lesz két részre szednem, különben még ez a rövidebb is túl hosszú lenne. Az egyik a várakozásról fog szólni, és arról ami nap közben történt. A másik pedig magáról a koncertről és Miyaviról. Annyira várom, hogy megírjam! És annyira várom, hogy legyen időm végignézni az egész koncertet youtubon. Bár nem bírtam ki és már belenézegettem videókba. ^^ Egyébként nagyon jól vagyok. Dehát hogy ne lennék jól, mikor MIYAVI KONCERTEN VOLTAM. O_O Nade azon kívül is. Jövőhéten már tavaszi szünet meg minden, Luxyval és Okamival megint leforgatjuk az Ashita genki ni naaret. XD Piros esernyő, szeretlek. *.* Utána 2 nap suli, majd érettségi szünet. Aztán május 14-15 MondoCon. *___* Hihetetlenül várom. És remélem Bibu is tud majd jönni. Hiányoztok. T_T Oké, hogy pénteken találkoztunk, de most annál jobban hiányoztok. Nyah majd jövök a beszámolókkal pénteken és szombaton. ^^ Oyasumi ^w^ ~hina~

Helyzetjelentés

Megint itt vagyok. ^^ Mintha be kellene pótolnom azt a pár hónapot, amíg nem írtam, de most kifejezetten jól esik. Jobban vagyok, sőt igazából nem is érek rá gondolkozni semmiféle problémán, mert megint tanulással töltök szinte minden időt, amikor nem alszok. Például holnap írunk angolból, majd csütörtökön életmód, magyar, töri, földrajz, pénteken pedig matek. :) De...most furcsa dolgot mondok. Szinte van kedvem tanulni. Talán azért, mert mostanában eredménye is van. (például magyar 5ös felelet, nyelvtan TZ 5ös, földrajz 4es, társadalom ismeret 4es és 5ös, töri 5ös, és a mai dolgok, matek 5ös *___*, és angol fogalmazás5ös.) Azt hiszem, most büszke vagyok magamra. :D De azért nagyon várom a péntek délutánt, jó lenne túl lenni ezen a pár napon. . És ha már a péntekről van szó...mi lesz jövőhét pénteken? (hangsúlyozom j ö v ő h é t p é n t e k e n, vagyis 11, azaz tizenegy) nap múlva? *_* Na mi? VÉGRE JÖN MIYAVI *_______* Én még mindig nem fogom föl, nem hiszem el, ésésés...úristen. O_O Itt lesz, újra láthatom, hallhatom, erre nincsenek szavak. *___* Majd ha fölfogtam, szólok. De úgy az egész napot nagyon várom, sőt, már a csütörtök délutánt is. Jön Okami, nálunk alszik, pénteken fél5kor kelünk. ._. Vonattal megyünk, ha minden igaz. És ott végre újra találkozok mindenkivel, annyira hiányoznak.*.* Dorina, Sora, Déw, Chino, Neko, Yami, Funu, és még egy csomó ismerős...megaztán, sokan akikkel még nem találkoztam, Lana, Michiyo, Kodoma, Domi, Gina és a többiek. Annyira jó lesz az egész nap. ^^ Szóval kezdek nem bírni magammal, mert j ö v ő h é t p é n t e k. . Több értelmetlen dolgot most nem sikerült összehordanom. Oyasumi nasai. ^^ . ~hina~

vasárnap, HinLux :D

Megígértem egy bejegyzést a vasárnapról, szóval tessék. :D Bár most kezdek rájönni, hogy képtelenség összeszedni azt a rengeteg hülyeséget, amit véghezvittünk. Akármilyen programról legyen szó Luxyval, mi mindig hozzuk a formánkat. Sikeresen lebeszéltük a találkozás időpontját és helyszínét...vagyis: "És ha melyik busszal megyek és ha mikor, akkor hol??" :D (L) Aztán első lépésként körbejártunk pár boltot, abból a célból, hogy ruhákat kritizáljunk. Sikerült, de ezt inkább nem részletezem. :D Aztán bejutottunk olyan helyekre a Malomban, ahová normális körülmények között nem lehetne...:D Szerintem ezt sem részletezem. XD (már csak a Meki mögötti raktár részre kell egyszer bejutnunk, hogy minden meglegyen *.*) A film, amit néztünk egyébként nagyon nagyon nagyon (...) jó volt! Kellékfeleség, Jennifer Anistonnal és Adam Sandlerrel. Imádom mind a kettőt, így meg együtt....:D Ha nem a filmen nevettem, akkor meg Luxyn, ahogy nézte...és azon, amit közben véghez vitt. (Gondolok itt arra, amikor az innivalóját majdnem kiborítva felkiáltott a film közepénél, hogy "Zsuzsiiiiiiii eltűnt a kupakom, mit csináljaaaaaak?" O___O) A film után kajáltunk, méghozzá rengeteget. :D Bocsi Lux, hogy rászoktatlak miden ilyesmire, de azért valld be, hogy a jéghideg, tejszínes fagyi, forró csokisziruppal, az több, mint finom. *.* És mi még a mekis kajában is megtaláljuk a művészi értéket. (: A Malom tetőn sajnos nem készültek képek, ahogy akartuk, de a mozsdó majdnem annyira....raj. :D A legnagyobb kedvencem azért mégis az, amikor Luxy térden mászva kúszik a mozsdókagyló alatt, szintén a kupakért. :D Még tudnák hasonlókat írni, de inkább nem teszem. :D Összességében csodálatosfantasztikusnagyonnagyon jó délután és este volt. ^^ Nagyon régen volt már, hogy csak ketten elmentünk valahova. És nagyon sokat tudtunk beszélgetni, aminek szintén örülök. *.* Köszönöm Luxy. ^^ Ilyen napot még sokat! *__*

Újra itt

Üdv újra, régen jártam erre.
Azt hiszem újra elkezdek írogatni, mert már nagyon hiányzik. Valahogy biztonságot ad írni, megnyugtat. Már nem is érdekel, hogy ki olvassa és ki nem, hivatalosan is ez lesz a magán naplóm, ha úgy tetszik.
Elég sokminden történt mostanában, és sokat változtam, de ezt egyáltalán nem bánom. Leginkább a felfogásom és a dolgokhoz való hozzáállásom lett más, egyesek szerint komolyabb lettem, bár pontosan még senki sem tudta meghatározni, hogy ez miben vehető észre.

A napokban nem tudom máshogy meghatározni a hangulatom, minthogy furcsa. Igyekszem azt mutatni, hogy jó kedvem van és hogy minden rendben, sokszor én is elhiszem, de eszembe jut, hogy nincs így teljessen.
Eddig naivan fordultam mindenki felé, és sok emberrel tartottam szoros kapcsolatot, most nagyrészük kezd eltávolodni tőlem. Rosszban senkivel nem vagyok, de kevesen vannak, akikben igazán meg tudok bízni és akikről tudom, hogy mindig itt vannak mellettem. Mostanában mindenkit lefoglal a saját problémája, amit megosztanak velem, olykor tanácsot kérnek, de az enyémekre nem kíváncsiak, sőt sokszor rám sem kíváncsiak. Én ezentúl is meghallgatok mindenkit, aki hozzám fordul, de mostmár tudom, hogy ki az akire számíthatok és ki az, akire nem.

Egy másik csalódás csupán egy emberhez kötődik, de rosszabbul esik, mint mindenki más együtt véve. Olyanban csalódtam, akiben még saját magamnál is jobban megbíztam, de túl sokat jelent nekem ahhoz, hogy igazán haragudni tudjak rá. Viszont nagyon rosszul viselem ezt az egész helyzetet, ami most kialakult. Néha nevetek, mint ha mi sem történt volna, néha dühös vagyok, néha sírok, de általában csak szomorú vagyok és lehangolt. Valaki, aki eddig mindig itt volt mellettem, egyik napról a másikra szinte eltűnt. Mintha alig ismernénk egymást. Nem tudom mi van vele, mit csinál, egyszerűen hiányzik. Vártam, hátha még van kedve beszélni velem, de úgy látszik nincs. Úgy látszik, ő nem kíváncsi rám, az is lehet, hogy már eszébe sem jut az egész. Nagyon furcsa helyzet, de nem tudok változtatni rajta.

Most igyekszem minél több időt tölteni azokkal, akik fontosak nekem. Tényleg kevesen vannak, akikben száz százalékig meg tudok bízni, de talán pont elég. :) Anyu és Apu, akik mindenben támogatnak, és akiknek bármit elmondhatok, valamint itt van Luxy. Kívánni sem lehetne jobb barátot, mint Ő. És igyekszem minél több időt tölteni az én egyetlen kisöcsémmel és kishúgommal. Ha velük vagyok tényleg elfelejtek minden problémát. Nem is tudom rendesen megfogalmazni, mennyire szeretlek titeket.

Kifejezetten érzelmesre és értelmetlenre sikerült ez a bejegyzés, dehát ez van. Ilyen vagyok. : )

~hina~

2007 december 28.

Néha nagyon kis dolgok, véletlenek, teljesen megváltoztathatják egy ember életét, érdeklődését és felfogását. Egy ilyen kis véletlenen múlt az is, hogy megismerkedtem azzal a "világgal" ami ma már minden napomat betölti, és ami nélkül minden más lenne körülöttem.
Kíváncsi vagyok milyen lennék és mit szeretnék most, ha akkor, 2007 december 28.-án nem lapozom bele abba az újságba?
Hany már régebb óta érdeklődött az animék/mangák és kicsit talán egész Japán iránt, de nekem sosem keltette fel a figyelmem igazán. Arra viszont emlékszem, hogy titokban mindig irigyeltem Hanyt, hogy van egy kultúra, egy ország, ami ennyire érdekli és amit szeret.

Több, mint három éve, az a pénteki nap is átlagosan indult. Hanyval töltöttük a szünetet, a szobájában ültem és kíváncsiságból belelapoztam egy animékkel foglalkozó magazinba, a Mondoba. Hany egyből kikapta a kezemből azzal, hogy neki feltétlenül mutatnia kell benne valamit.
A cikk egy japán rockbandáról szólt, akiknek a külsejétől rögtön ledöbbentem. Ők voltak a The GazettE, bár ekkor még semmit nem mondott ez a név. Nem tudtam megállapítani az apró képek alapján, hogy fiúk-e, vagy lányok, vagy egyáltalán micsodák?? Később megtudtuk, hogy nagyon is férfiakról van szó...
Rákerestünk youtube-on, de az első szám, amit meghallgattunk tőlük, a Filth in the beauty egyáltalán nem tetszett. A második volt a Cassis. Hany egyből beleszeretett (főleg Rukiba :D) én pedig nem tudtam, mit gondoljak. Tetszett, de furcsa volt.
Persze nem kellett egy hét, hogy alaposabban utánanázzek a srácoknak, és onnantól...megállíthatatlan volt az egész. :D Emlékszem minden részletre, ahogy egyre jobban belekeveredtem a dolgokba, egyre többet tudtam meg róluk, majd az egész műfajról. Nagyon megszerettem őket, és a zenéjüket is. Tényleg sokat köszönhetek Rukinak, Aoinak, Reitának, Uruhának, és Kainak, mert ők öten voltak, akik úgymond elindítottak azon a bizonyos úton. : )

Körülbelül egy hónappal később, talán pont ma három éve, találtam más bandákat és előadókat is.Rögtön akiket a GazettE után megismertem, az AnCafe és Miyavi voltak.
Először az AnCafe-ba szerettem bele, mikor meghallgattam a SnowScene-t és megnéztem hozzá a videót...az egész elvarázsolt, hogy milyen jó a szám hangulata, hogy Bou milyen aranyos és...megismertem életem nagy szerelmét, akiért azóta is kitartóan oda és vissza vagyok. :D Igen, a drága egyetlen Mikumat. :3

Majd jött Miyavi...a Selfish Love PV szerelem volt első látásra, mert rögtön láttam, hogy Miya kiemelkedő tehetség és hihetetlenül aranyos ember. Bár akkor még nem gondoltam volna, hogy egy évvel később, majd mindenki mást megelőzve ő lesz a legeslegnagyobb kedvencem.
(Tényleg nem hittem volna, hogy ekkora Miyavi rajongó lesz belőlem, hogy ennyit fog jelenteni nekem, de nagyon örülök, hogy mostmár kerek két éve így van. Rengeteg nagyon jó banda és előadó van Japánban, akiket imádok, de megtaláltam azt az egyet aki nekem az örök legjobb, és akitől a legtöbbet kaptam az elmúlt 3 évben. :)
És hogy már a második koncertjét várom...hihetetlen. Nagyon szerertlek Miyavi.)

Persze ezek után egyre több együttest ismertem és szerettem meg. A negyedik a Versailles volt, onnantól nem emlékszem a sorrendre. 176BIZ, 12012, SuG, LM.C, AliceNine, Gackt, Malice Mizer, Kana Moon, Despairs Ray, Kra, Kaggra, Screw, Dir en grey, X-Japan, Vidoll, Rentrer en soi, Girugamesh, Hyde és még olyan sokan, de talán ezek a legnagyobb nevek.

Majd jött a J-pop is, Ayumi Hamasaki, és később Miyavi által Melody, de akik nekem igazán a J-popot jelentik az a Hello!Project...kezdve a Buono!-val, naés persze a legnagyobb, a Morning Musmume, C-ute, Berryz, W, MilkyWay, ShugoChara egg!, Aa!, SakuraGumi, a két nagy kedvencem, Kusumi Koharu és Tanaka Reina, meg még nagyon sokan.

A zene miatt nagyon sok mást is megismertem...az animéket (Shugo Chara!, Full moon wo sagashite, LuckyStar, Love*Com...) mangákat és manhwákat (Love*Com, Peppermint...), doramákat (Koizora, Papa to musume wo nakokan, Gohst friends, Tokyo frieds...) és persze a divatot...Harajuku, a decorák, loliták, cosplayesek, gangurok, a kawaii, wamono, és még sok-sok minden. A Japán divat egyértelműen a legfantasztikusabb és a legkreatívabb az egész világon. : )

Ezekből indult ki tehát az egész, de azóta sokkal többről van szó. Már nem emlékszem pontosan hogy, de megszerettem egész Japánt...mindent. Kultúra, gésék, szumosok, ikebana, cseresznyevirág, Kyotoi onszen és kívánságkút, Fuji yama, a tömött Tokyo, a metrók, a legyezők, napernyők, kimonos emberek, evőpálcika, orvosi maszkos emberek, Shibuyai fények, karaoke, hajlongó üzletemberek, papír falú házak, pagodák, yakuzák, papírdarvak, térdzoknis, matrózblúzos iskoláslányok, rizs, hal, sushi, tempura, ramen, sake, a japán nyelv, a hiraganák, katakanák, kanjik...
Csak néhányat említettem, de ez mind, egytől egyig nagyon fontos nekem.

A zenéből indult, amiért még mindig rajongok, de maga Japán ma már annál is fontosabb nekem...(Miyavi kivétel persze : )
3 évvel ez előtt, ha valaki azt mondja nekem, hogy japán szakra fogok készülni a fősikolán, japánt fogok tanulni, kinevetem. Pedig ma tényleg a kis szigetország körül forog minden napom, és nagyon boldog vagyok, hogy így van. Nem túlzás kijelenteni, hogy ez az egész megváltoztatta az életemet.

Szeretlek Japán.

~hina~